Elmélkedés a stílusról, a vendégházról – és a spalettáimról!

Home / DIY / Elmélkedés a stílusról, a vendégházról – és a spalettáimról!
Elmélkedés a stílusról, a vendégházról – és a spalettáimról!

Nem titok, hogy rengeteg minden fogunk mi magunk, saját kezűleg elkészíteni a vendégházban! Vannak természetesen speciális szakmunkák, amelyek a megfelelő emberekre várnak, amire viszont mi is képesek vagyunk, abba belevetjük magunkat. Különösen, ami a berendezés aprólékos kialakítását illeti…

Mindent a maga idejében?

Egy kicsit meg is lepődtem, hogy noha még a bontás sem kezdődött el a házikóban, nekem már az utolsó lépéseken kell agyalnom, hiszen, mint az életben mindig, minden mindennel összefügg. Ez azt jelenti, hogy pontosan tisztában kell lennünk a majdani burkolatokkal – ó, azok a burkolatok!, nemsokára jön róla egy külön blogposzt -, de még az egyes (nagyobb) berendezési tárgyakkal is.

Számunkra az a legfontosabb szempont, hogy minden apróság egy egységes, jól körülhatárolható stílus részeként tudjon működni.

Ha a saját lakásunkat rendeznénk be, egyértelműen egy sokoldalú, izgalmas és ekletikus teret álmodnánk meg, amelyben kellő arányban keverednek az általunk preferált stílusirányzatok annak érdekében, hogy jól működő, praktikus, ugyanakkor dinamikus és esztétikus belső tereket kapjunk, amely alkalmas arra, hogy kiszolgálja egy kisgyerekes család mindennapos igényeit. A vendégháznál azonban egészen más a helyzet…

Kép: Pixabay

Egy külön világ

Ez egy különleges kis tér, egy olyan apró szelete a világnak, amelybe belépve reményeink szerint a vendégeink és mi magunk is hátrahagyhatunk minden mást és egy kis “buborékba” érkezhetünk meg. Egy elvonulásra alkalmat adó, különleges, szinte mesebeli kis világba, amelynek – és ez nagyon fontos! – természetesen komfortosnak kell lennie, ugyanakkor a legkevésbé sem kell egy funkcionális otthonként működnie! Hatalmas megkönnyebbüléssel és a fantázia szabad szárnyalásával jár az a tény, hogy itt nem egy családi otthont kell berendezni – képzeljünk csak el egy akár egy-, akár soktagú családot annak minden személyes holmijával, rengeteg ruhájával, teljes lakásfelszerelésével együtt! Ezeknek rendszerint sok tér és óriási tárolók szükségesek. Ki a beépített gardróbban hisz, ki vásárolja halomra a monstrózus két-háromajtós ruhásszekrényeket, hogy mindennek helyet találjon.

Egy vendégházban erre semmi szükség szerencsére, hiszen ide az ember nem beköltözik minden kis motyójával együtt, hanem néhány felszabadult, kötöttségekről és kötelezettségektől mentes napot szeretne itt tölteni – s ha már éppen a Meredélyben, a Dunakanyar ölén, akkor nyilvánvaló, hogy célja volt a világtól való (legalábbis részleges) leszakadás is egy időre.

Ezért mindenáron praktikus terek helyett egy kis álomvilágot kell teremtenünk ide!

Kép: Pixabay

A stílus kiválasztásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy egy markáns, és a természetes környezettel tökéletes harmóniában lévő házikót alakítsunk ki.

Az erdőszélen, Nemzeti Park szomszédságában, egy faházikóban mi más is lehetne ez, mint egy igazi rusztikus, vidéki-erdei hangulat!

Ebben a szellemiségben tervezzük a burkolatokat, a kiegészítőket, a bútorokat, de még az olyan hasznos és praktikus berendezési tárgyakat is, mint például a konyha! Mindezekről még bőven lesz szó a későbbiekben is…

Most pedig a spalettákról…

Ó, igen, a spaletták, friss beszerzés, nagyon büszke vagyok rájuk! Már régóta tudom, hogy valamilyen saját készítésű, különleges ágyvéget szeretnék a hálószobába, ami igazán karakteres és meghatározó lesz ebben a térben. A stílusszempontokat természetesen folyamatosan szem előtt tartva…

Így született meg a döntés, hogy valamilyen valóban régi, bontott faanyagból készüljön az ágyvég. Több változat is felmerült arra nézvést, hogy konkrétan milyen anyagot használjunk, de mindegyikben találtunk valami kivetnivalót, amikor váratlanul egy Facebook csoportban felbukkant az eladósorba került, csodaszép, polgári házból bontott, régi és hatalmas tömörfa spaletta. A képeken is látszott, hogy noha régiek, kifejezetten jó állapotban vannak, úgyhogy boldogan robogtam el értük Budapest belvárosába. Egyből láttam, hogy vigyáztak rá: jelenleg le van festve zománcfestékkel, egészen világos, kicsit koszos hatású menta színűre (ezt a kép nem adja vissza jól), a festékréteget tehát vissza kell majd szedni és csodásan rusztikus hatásúvá kell varázsolni.

Minden valószínűség szerint krétafestéket fogok használni hozzá, mert az ágyvég esetében kifejezetten szeretném, ha tapintható textúrát és antik hatást kapna. Az óriási kérdés egyelőre az, hogy egészen pontosan milyen színnel dolgozzak. Ez rengeteg mindentől függ, és noha kezdő bútorfestők tipikus Szent Grálja a fehér festék, amivel lemázolnak az égvilágon mindent – és többnyire valóban szebb, letisztultabb, frissebb eredményt kapnak, mint ami a kiindulási pont volt -, én határozottan tartózkodom tőle, hogy ebben a faházban sok fehéret használjak.

Leave your comment to Cancel Reply

Your email address will not be published.